Nagyot sóhajtva cipzároztam össze az utolsó bőröndöt majd kimentem a szobámból. Leérve láttam, hogy mindenki összegyűlt a nappaliban. Mosolyogva néztem végig rajtuk és megöleltem mindenkit sorban. Danielle és Eleanor előtt kicsit tovább álltam meg.
- Vigyázzatok a fiúkra helyettem is. Főleg az én kelekótya bátyámra –néztem Louisra
- Meglesz, ne aggódj –ölelt meg El
- Vigyázunk rájuk –vont karjaiba Danielle is
- Köszönöm. –engedtem el őket és Louishoz léptem
- Jól meggondoltad? –kérdezte miközben szorosan magához ölelt
- Igen Louis. Jobb lesz, ha hazamegyek. Legalábbis kevésbé fájó –motyogtam, hogy csak ő hallja
- Rendben. Azért azt tudd, hogy ide bármikor visszajöhetsz –simított végig a hajamon
- Hát persze. Hidd el, nem szabadulsz meg ilyen könnyen tőlem. Ahogy túl leszek rajta, jövök vissza, ígérem –pusziltam meg
- Remélem is. Őrülten fogsz hiányozni hugi. –mondta bánatos pofival
- Te is nekem. De lesz ki vigyázzon rád helyettem is –mosolyodtam el, ahogy Eleanor hátulról megölelte
Liam és Harry időközben kivitték a bőröndjeimet a kocsihoz és én, még egyszer utoljára végigéztem a többieken.
- Nos akkor, sziasztok –integettem nekik és felvéve a cipőmet, követtem Harryt a kocsihoz
- Vigyázz magadra és azért hívj majd –mondta Louis
- Meglesz –kacsintottam rá
- Majd találkozunk még. –mondta Eleanor
- Mindenképp –szálltam be a kocsiba
- Szia!! –mondták kórusban én, pedig nem győztem integetni miközben Harry beindította a motort
- Sziasztok! –hajoltam ki az ablakon és addig integettem, amíg el nem tűntek a távolban
Harryvel szótlanul tettük meg az utat a reptérig, eközben a házban…
*
- Sziasztok megjöttem! -lépett be Zayn az ajtón
- Szia -mondta Niall és kiment a konyhába
- Neki meg mi baja? -kérdezte Zayn
- Sam elment. -mondta Louis fel sem nézve a laptopjáról
- Mi? Miért ment el? -kérdezte megdöbbenve Zayn
- Erre nem nekem kell tudni a választ –ment ő is a konyhába
- El? –ült le mellé
- Nem én fogom neked megmondani Zayn azt, amit mindenki más lát. Csak te nem –mondta
- Mit? Valami rosszat tettem? –kérdezte
- Zayn – sóhajtott lemondóan – Neked tényleg nem tűnt fel, hogy Sam beléd van esve?
- Hogy… tessék? –nézett a lányra megütközve
- Jól hallottad nagyfiú. Miattad ment el –mondta ki kerek perec El
- De én… –kezdte majd a hajába túrt
- Tudom, hogy soha nem ígértél neki semmit. De Zayn a szerelem nem ilyen. Ő annak ellenére szeretett beléd, hogy te mindig csak Louis kishúgaként tekintettél rá. Ráadásul Perrie is ott van neked. Ezért ment el. -magyarázta El
Zayn a kezébe temette az arcát, majd pár perc múlva felpattant a kanapéról.
- Hova megy? -kérdezte Eleanortól
- Harry vitte ki a reptérre. Ha jól tudom Írországba, megy az egyik rokonukhoz -mondta
- Mikor mentek el? –vette fel a cipőjét
- Körülbelül 20 perce. Mire készülsz? –nézte értetlenül
- Utána megyek! –mondta és már csapódott mögött az ajtó
*
Harryvel épp leadtuk a táskáimat, majd leültünk az egyik széksorra. Harry vett nekem csokit, de nem igazán volt hozzá étvágyam. Egyfolytában rá gondoltam. Vajon már otthon van? Miként reagált arra, hogy eljöttem. Érdekli egyáltalán? Biztos nem.
- Minden rendben? -hallottam Hazza hangját
- Persze. Csak elbambultam -néztem fel rá
- Azt látom. Rá gondolsz igaz? -tapintott a lényegre
- Igen. Minek tagadnám? Előtted szabadon kimondhatom –dőltem hátra
- Biztos jó ötlet volt, hogy tőle nem köszöntél el? –kérdezte
- Nem tudom. Neki nem akartam magyarázkodni és mivel az igazat nem mertem volna elmondani neki, maradt volna a hazugság. Azt meg nem akartam.. Jobb ez így -mondtam
- Rendben. Ha neked így jobb, akkor jó -ölelt magához
Ekkor a hangosbemondóban bemondták, hogy a gépem fél órát minimum késik.
- Nyugodtan haza mehetsz, ha akarsz. Nem, muszáj itt ülnöd velem fél órát még. -néztem Harryre
- Soha nem hagynálak itt -rázta meg a fejét
- Köszönöm -fogtam meg a kezét
- Nincs mit kislány -borzolt meg
- Hazza!! -húztam el nyafogva a fejemet
- Jól van bocsi -igazgatta a hajamat
Minden bosszúságom elszállt, mikor egy ismerős alakot véltem felfedezni a tömegben.
- Harry… -nyögtem elképedve
- Mi az? –állt meg a mozdulatában
- Jesszusom Harry bújtass el! Nem láthat meg! –mondtam kétségbeesetten
- Ki? –értetlenkedett
- Zayn! –mutattam a tömegben keresgélő fiúra
- Mi? –dőlt oldalra és ő is felfedezte Zaynt
- Nem akarom, hogy megtaláljon –mondtam a kabátját rángatva
- Sajna nem férsz el a belső zsebemben. Egyébként is meg, miért ijedtél meg ennyire? Miért félsz tőle? –ölelt magához szorosan
- Mert nem akarom látni. Nem akarom, hogy megpróbáljon, lebeszélni vagy jöjjön elbúcsúzni, miközben nagyon sajnálja, amiért akaratán kívül megbántott. -fakadtam ki
- Jó jó nyugodj meg! Nagy a tömeg, lehet észre, se vesz téged -nyugtatott
Csak reméltem, hogy igaza lesz. Zaynen fekete szűk farmer, fehér trikó és piros kockás ing volt. Hozzá enyhe borosta és kócos haj társult. A szívem már őrülten dobogott miközben próbáltunk úgy helyezkedni Harryvel, hogy ne lásson meg minket. Harry fejére felhúztuk a kapucniját én, pedig a lehajtott fejjel ültem minél kisebbre összehúzva magamat. A hangosbemondó ismét megszólalt és közölte, hogy további fél órás késés várható a rossz idő miatt. Átkozódtam magamban elég rendesen. A következő percben azonban Harry végigsimított a hátamon én pedig kifújva a levegőt felegyenesedtem. Azonban nem Harryvel találtam szemben magamat…hanem Zaynnel.
- Te? –néztem rá döbbenten
- Szia –mondta félszegen mosolyogva
- Hol van Harry? –néztem körbe idegesen
- A büfénél van. –mondta
- Aham –mondtam
- Beszélhetünk? Nem szeretném így lezárni a dolgokat –mondta
- Nincs mit lezárni. Jó lesz ez így. –álltam fel
- Mi? Hogy elmész se szó se beszéd és még csak meg se próbálod velem megbeszélni a dolgokat? –állt fel ő is
- Mégis mit kell ezen megbeszélni? Neked mindig Louis kishúga maradok, ráadásul ott a barátnőd is.
- Most nem Perrieről van szó, hanem rólad! –mondta
- Nincs semmi megbeszélni való. Én elmegyek, te pedig élhetsz tovább boldogan. Ennyi –fordultam sarkon
Némán fohászkodtam, hogy puffogjon egy sort és menjen haza. Azonban mielőtt elérhettem volna a kiszemelt úti célomat, a mosdót két kéz fonódott a derekamra és berántott a legközelebbi ajtón. Sikítani nem volt se időm se lehetőségem, ugyanis be volt fogva a szám. Azonnal tudtam, hogy ki a „fogvatartóm” és sikeresen elgyengültem. Ahogy bódító illatát éreztem és ágyékát a fenekemhez simulva közel álltam egy átmeneti halálhoz.
- Ne sikíts –fordított maga felé
- Zayn mit művelsz? –néztem azokba a gyönyörű barna szemeibe
- Azt, amit már régen kellett volna, csak túl vak voltam hozzá. –húzott magához szorosan
- Mi? Miről beszélsz? –kérdeztem kapkodva a levegőt
- Mindig próbáltam csak kislányként tekinteni rád. Féltem attól, hogy Louis mit szólhat és a barátságunkat se akartam tönkretenni. –mondta
- Ehelyett minden egyes alkalommal összetörted a szívemet –szorítottam össze a szemeimet
- Én barom, igen. –simított végig a hátamon
- Engedj el! Kérlek! –próbáltam kibújni az öleléséből
- Nem. Most hogy végre a karjaimban vagy, nem engedlek el –csókolt bele a nyakamba
- Zayn! -sóhajtottam fel
- Hmm? -emelte fel a fejét
- Ez egy kisebb iroda. Bármikor bejöhetnek! -mondtam
- Ez ellen tehetünk -mondta és odamenve az ajtóhoz, elfordította a kulcsot
- Én arra gondoltam, hogy talán…. menjünk ki -dadogtam miközben újra szorosan magához vont
- Kizárt -mondta és a falnak döntve vadul kapott az ajkam után
Érintése áramütésként ért és belenyögtem a szájába. Ettől ő még jobban megvadult és beszívta az alsó ajkamat. Jézusom, hányszor képzeltem el ezt a pillanatot! Ajkaim elnyíltak mire a nyelvével azonnal az enyém után kezdett kutatni. Ilyen szenvedélyes csókot még soha nem kaptam senkitől, Zayn pedig nem aprózta el a dolgokat. Hol lassan és lágyan csókolt, hol pedig vad táncot járta nyelve az enyémmel. Egészen addig kínzott, míg levegőhiány végett pihegve nem voltam a karjaiban. Egyik kezével a combomat simogatta, míg másikkal a hajamba túrva vont magához közel.
- Olyan régóta kívánlak –suttogta a fülembe
- Ha tudnád én milyen régóta –mondtam és végig simítottam a mellkasán
Zaynből erre férfias morgás tört fel és azzal a kezével, ami eddig a combomon pihent a fenekembe markolt erőteljesen. Végig csókolt miközben az asztal felé vezetett, amiről egyetlen mozdulattal lesöpört mindent és felültetett rá. A felsőmtől egyetlen mozdulattal megszabadított mire én az inge után nyúltam és megszabadítottam tőle. Csak egy trikót viselt alatta így mellkasa még jobban kidomborodott. Késztetést éreztem arra, hogy megcsókoljam, hogy az összes tetoválását egyenként csókoljam és nyaljam végig a nyelvemmel. A trikója szélét kerestem és elkezdtem felfele húzni majd az is a földön végezte. Az asztal széléhez húzódtam, lábaimmal átkaroltam őt és a nyakától kezdve elkezdtem végigcsókolni, ki nem hagyva a tetoválásait. Ajkait sóhajok hagyták el, miközben kényeztettem, majd hirtelen hátralökött az asztalon. Fel akartam támaszkodni a könyökömre azonban nem hagyta, sőt a kezeimet lefogta a testem mellett. A melltartómtól már korábban megszabadított és most a melleimet kezdte el harapdálni és nyalogatni. Vonaglottam az érintése nyomán és legszívesebben a hajába túrtam volna vagy végig karmoltam, volna a hátán, de nem engedett el. Lassan haladt a hasam felé és mikor elérte a nadrágom szélét csábos mosollyal nézett fel rám. Nagyot nyeltem és a remegéstől, amit ő váltott ki belőlem észre se vettem, hogy időközben elengedte a kezeimet. Kigombolta a nadrágomat és egyetlen rántással levette rólam. Arcán megjelent a tipikus rosszfiús mosolya, amitől én ott helyben elélveztem szinte. Kezével körkörösen simogatni kezdett a bugyimon keresztül ezzel is az őrületbe kergetve.
- Nem is tudod mennyire jó látni, hogy én izgattalak fel ennyire –mondta, és lassan lehúzta rólam a franciabugyimat is.
- Ahhw Zayn! –körmeimmel már az asztalt karmoltam kínomban
- Türelem hercegnőm –mondta és a combom belső részét, kezdte el apró csókokkal elhalmozni
Ahogy haladt beljebb éreztem, hogy két ujját a hüvelyembe dugja és a nyelvével a csiklómat kezdte el izgatni. A hajába markoltam és próbáltam visszatartani feltörő sikoltásaimat. Zayn tovább fokozta és még egy ujját belém, dugta, miközben egyre gyorsabban húzogatta őket bennem. Az orgazmus olyan hirtelen tört rám, hogy arra eszméltem fel, hogy Zayn a nyelvével nyalja le a csiklómról annak az édes nedvét, amit ő okozott. Próbáltam a légzésemet normálisra visszaállítani és megnyugtatni hevesen dobogó szívemet. Rendben Malik, most te jössz! Leszálltam az asztalról és rögtön a nadrágja után nyúltam.
- Rajtad még túl sok a ruha –csókoltam meg miközben a sliccével bajlódtam
- Akkor segíts rajtam –nézett rám csábosan
Hamar leszedtem róla a nadrágját a boxerével együtt és letérdeltem elé. Pénisze már mereven állt és izgató látványt nyújtott. Először a kezemmel kezdtem el őt izgatni, majd mikor egyre kéjesebb nyögések hagyták el a száját, a számmal folytattam a kényeztetését. Zayn a hajamba túrt és a csípőjével rásegített a dologra miközben én élvezettel szoptam a péniszét. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy érezzem, amint a számba élvez. Kezeivel az asztalba kapaszkodott és a teste elernyedt. Azonban még mindig tettre kész volt. Felhúzott magához és visszaültetett az asztalra. Felmászott mellém és mögöttem helyezkedett el, egyik lábamat felemelve széles terpeszbe. A szívem őrülten dobogott ő pedig a csiklómat izgatta a pénisze hegyével. Már szinte könyörgő hangon mondtam ki a nevét.
- Zayn, kérlek! –mondtam és éreztem, ahogy lassan belém tolja a péniszét egész hosszában
- Istenem! –sóhajtottunk fel egyszerre
Zayn lassan mozogni kezdett bennem és ebben a pozícióban még jobban magamba tudtam őt fogadni. Hátulról a nyakamat csókolgatta és teljesen hozzám simult. A szobát a nyögéseink, és az asztal halk nyikorgása töltötte be.
- El fogok menni –sikoltottam egy idő után
- Mindjárt én is –nyögte Zayn majd azonnal, éreztem, ahogy belém élvez
Pár tolás után én is elélveztem. Nem húzta ki magát azonnal belőlem, helyette pár percig így feküdtünk kapkodva a levegőt.
- Zayn? –fordultam hátra és láttam, hogy le van hunyva a szeme
- Ez csodálatos volt –motyogta és kicsúszott belőlem
- És most mi lesz? –néztem rá
- Sajnos ezt a gépet le fogod késni. Ugyanis nem engedlek sehova –ölelt magához
- Nem akarok Perrie mellett második lenni –hajtottam le a fejemet
- Te csakis első lehetsz hercegnőm. Ígérem! –csókolt meg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése